K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

Kaktuszokr�l
kaktuszokr�l A kaktuszf�l�k (Cactaceae) csal�dja mintegy 2000 fajt foglal mag�ba. Fajai Amerika tr�pusi, szubtr�pusi sivatagos vagy sz�raz hegyvid�ki ter�leteir�l sz�rmaznak. Pozsg�s (t�rzsszukkulens) n�v�nyek. A magkezdem�ny �s a mag szervez�d�se, valamint a betalain vegy�letek el�fordul�sa alapj�n a Phytolaccaceae csal�ddal �llnak k�zelebbi rokons�gban.  Megismer�s�k Az indi�nok m�r legal�bb 9000 �ve eszik a f�gekaktuszok term�s�t (tuna, kaktuszf�ge, indi�n f�ge). Az Amerik�ban j�rt els� utaz�k nem sokat foglalkoztak a kaktuszf�l�kkel; a t�rt�nelem el�tti id�k n�v�ny�ri�sainak maradv�ny�nak tekintett�k �ket. Miut�n a szerzetesek eltanult�k a bennsz�l�ttekt�l, hogyan tehetik fogyaszthat�v� a kaktuszf�g�t, a XVI. sz�zad v�g�n m�r eur�pai kolostorkertekben is termesztett�k; a gy�m�lcs lev�t fest�sre is haszn�lt�k. A tun�nak Matthiolus olasz botanikus adott nevet: 1655-ben megjelent f�v�szk�nyv�ben � eml�ti el�sz�r Opuntia n�ven. Feltev�sek szerint a kaktuszok �sei lombleveles, t�vises cserj�k voltak. Erre a val�sz�n�s�thet� �si alapra a Peireskia nemzets�g pozsg�s level�, t�vises cserj�i hasonl�tanak a legink�bb. Ezek magh�za ma is fels� �ll�s�, vir�gjaik pedig szabad szirm�ak, mint amilyenek az �si fajok� lehetett. Mivel egy �si nemzets�g�k (Rhipsalis) tagjai Afrik�ban �s Indi�ban is �shonosak, val�sz�n�s�thet�, hogy kialakul�suk mintegy 100–120 milli� �ve kezd�dhetett el, amikor ezek a kontinensek m�g �sszef�ggtek. Ezt t�masztja al� az a t�ny is, hogy szervezet�k fel�p�t�sben t�bb, az �si feny�f�l�kkel rokon elemet is tal�lhatunk (spir�los testfel�p�t�s, szklerenchima-v�z). Az afrikai �s �zsiai rhipsalisok nem szukkulensek, ez�rt val�sz�n�s�thet�, hogy sok szempontb�l hasonl�thatnak a kaktuszok �seire. Felt�telezhetj�k, hogy az „�skaktusz” szubtr�pusi �ghajlat lak�ja volt, csup�n a geomorfol�giai tagolts�g eredm�nyek�pp alak�thatott ki pozsg�s �letform�t – Afrik�ban az �ghajlatv�ltoz�s hat�s�ra nem a rhipsalisok, hanem a kutyatejf�l�k (Euphorbiacae) v�ltak t�rzsszukkulensekk�. A t�rzsszukkulens kaktuszok kialakul�sa feltehet�leg mintegy 60–70 milli� �ve kezd�d�tt el, amikor Amerika nyugati partvid�k�n felgy�r�dtek a Kordiller�k hegyl�ncai, �s elfogt�k az es�t a bels� felf�ldek el�l. Az �gy kialakul� nagy f�lsivatagokon a n�v�nyfajok egy r�sze kipusztult, m�sok pedig alkalmazkodtak a k�r�lm�nyek v�ltoz�s�hoz. Ahogy m�r a pozsg�s levelek fel�lete is t�l nagy volt, t�l sok vizet p�rologtatott el, a kaktuszok valamennyi �lettev�kenys�g�ket a t�rzsbe helyezt�k �t, abba �p�ltek be z�ld sz�ntesteik is. Leveleikt�l megszabadultak: b�r egyes fajok fiatal hajt�saikon m�g pozsg�s, feny�t�szer� lev�lk�ket n�vesztenek, ezek az els� sz�razabb id�szakban lesz�radnak, �s nem n�nek ki �jra. A v�zt�rol�s szerep�t is a sz�r vette �t: ez alakult pozsg�ss�.  Elterjed�s�k Amerika hatalmas kontinens, a kaktuszok �gy a legk�l�nb�z�bb �ghajlat� ter�leteken �lnek. Veget�ci�juk �szaki hat�ra az �szaki sz�less�g 48–50� t�j�k�n van (l�sd: a T�l�ll� kaktuszok c. cikket), igazi haz�juk azonban csak az USA d�lnyugati �llamaiban kezd�dik. Arizona, �j-Mexik�, Texas �s Kalifornia �ghajlata sivatagi, f�lsivatagi. Itt a t�megesen el�fordul� f�gekaktusz-f�l�k mellett Echinocereusok, Escobari�k, valamint n�h�ny Mammillaria, Coryphantha faj �s a saguaro (Carnegia gigantea) �l. Ehhez a z�n�hoz csatlakozik d�lr�l a Mexik�i-magasf�ld, ahol a kaktuszoknak igen sok faja egyenk�nt is nagy egyedsz�mmal fordul el�. E hegyes, vulkanikus ter�leten �l a Mammillaria �s a Coryphantha nemzets�gek z�me. Mexik� �szaki �llamai: Sonora, Chihuahua, Sinaloa, Coahuila �s Durango ter�let�nek nagy r�sze sz�raz sivatag, m�g K�z�p-Mexik�: Zacatecas, San Louis Potos� �s Tamaulipas �llamok kl�m�ja �tmeneti. Az USA d�li �llamaiban �s Mexik�ban sz�mos k�zkedvelt, de nehezen nevelhet� �s nehezen tarthat� kaktusz �l: Lophophora, Pelechyphora (Encephalocarpus), Astrophytum, Ariocarpus, Turbinicarpus stb. Mexik� K�z�p-Amerik�val hat�ros r�szeinek kl�m�ja meleg, tr�pusi: ez a Rhipsalis, Epiphyllum, Peireskia fajok �s egyes cereoid nemzets�gek haz�ja. K�z�p-Amerika az �n. "sz�razf�ldi-h�db�l" �s a szigetvil�gb�l (Antill�k-Bahama) �ll. A tr�pusi �vbe esik, de f�gg�leges tagolts�ga miatt kl�m�ja v�ltozatos. Ezeken a tengerparti ter�leteken eg�szen Kolumbi�ig �s Venezuel�ig f�leg Melocactus fajok teny�sznek. Braz�li�ban f�leg a d�lkeleten hegyekkel hat�rolt fenns�kok �ri�si f�ves mez�in n�nek kaktuszok. Az orsz�g meleg, nedves r�szein, a tr�pusi higrofil k�r�lm�nyek k�z�tt sok az erdei, f�n lak� kaktuszfaj (Epiphyllum, Epiphyllopsis, Erythrorhipsalis, Rhipsalis). �szak-Braz�li�ban Arrojadoa, d�len Brazilicactus, Eriocactus, Echilopsis fajok �lnek. D�l-Amerik�ban a kaktuszok m�sik hatalmas haz�ja Argent�na. A kl�maviszonyok ott is elt�r�ek. Az argent�nai �l�helyekr�l (La Quiaca, Jujuy, Huamahuaca, Salta, Tucuman, Catamarca, Andalgal�, San Louis, Cordoba, Mendoza, Cabo Raso stb.) sok adatunk van. Nemcsak Argent�n�ban, de az Andok nyugati oldal�n, a Csendes-�ce�n partvid�k�n (Chil�ben �s Peruban) is sok a kaktusz. T�bb jellegzetes faj, illetve nemzets�g csak itt fordul el�. Ezen a ter�leten sivatagi, s�t "h�v�s sivatagi" az �ghajlat. Tipikusan perui nemzets�gek az Arequipa, Azureocereus, Gymnocereus, Eulychnia, Espostoa, Haageocereus, Matucana, Horridocactus. Chil�ben �l�k: Neochilenia, Horridocactus, Neoporteria, Eriosyce, Islaya, Copiapoa. Sok kaktuszfaj honos Bol�vi�ban is. K�l�n�sen sok kaktusz �l a Kordiller�k k�t vonulata k�z�tti Bol�viai-magasf�ld�n, az Altiplan�n, amelynek kaktusz-veget�ci�ja �szak-Argent�n��hoz hasonl�t: Lobivia, Mediolobivia, Rebutia (Aylostera), Cleistocactus, Gymnocalycium fajok �lnek itt. T�bb orsz�ban (Uruguay, Braz�lia, Argent�na, stb.) is elterjedt gy�jt�nemzets�g (amely ma m�r tartalmazza a Notocactus nemzets�get is) a Parodia. D�l-Amerik�t�l t�volabb, a Csendes-�ce�nban fekv� Gal�pagos-szigetek fl�r�ja �s faun�ja is saj�ts�gos: itt is egyar�nt �lnek f�ge- �s oszlopkaktuszok. A kaktuszok t�bbs�ge (pl. a f�n lak�k vagy egyes, kimondottan meszes szikl�kon honos fajok kiv�tel�vel) a kiss� savany�, nem t�l meszes, de mindenk�pp j� v�z�tereszt� talajt kedveli. T�zegbe f�leg a f�n lak� fajokat c�lszer� �ltetni. A t�bb h�napos nyugalmi id�szakban (ez �ltal�ban a t�l) vizet egy�ltal�n nem ig�nyelnek. A kaktuszok �llati k�rtev�i t�bben vannak, de a gomb�k vesz�lyesebbek. �llati k�rtev�k:     * tak�csatka ("v�r�sp�k")     * tripsz     * gy�k�rtet�     * pajzstet�     * lev�ltet�     * b�bortet�     * v�ndorpajzstet� (gyapjastet�)     * gy�k�rfon�lf�reg Gombak�rtev�k:     * fitoft�r�k (Phytophtora omnivora, Ph. parasitica stb.)     * fuz�rium (Fusarium oxysporium f. opuntiarum)     * botritisz (Botrytis cinerea)  Fel�p�t�s�k [szerkeszt�s] Alakjuk v�ltozatos: sz�ruk oszlop, henger, g�mb vagy korong alak� is lehet; gyakran p�rn�kat alkotva n�vekednek. Lev�lalapjaik lev�lp�rn�kk� (podarium) alakultak, �s bordaszer� sorokba rendez�dnek; ezeken fejl�dnek a t�visekk� vagy sz�r�kk� m�dosult lev�lkezdem�nyek. Az oldalhajt�sok helyett gyakran r�gyszem�lcseik vannak (a r�gyszem�lcs avagy areola a kaktuszok test�n h�naljr�gyek m�dosul�s�val keletkezett kiemelked�s, amelynek cs�cs�n serteszer� sz�rpamacs tal�lhat�). Mivel a klorofillt tartalmaz� z�ld sz�

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk